Ez is eljött végre, Nell várva várt első fedeztetése!
Jack különleges kutya számomra. Egy versenyen láttam meg először segítő kutyaként. Ereje, stílusa és egész megjelenése pont az én ideálom, így persze, hogy felfigyeltem rá. Szerencsére tudtam azt is, kihez tartozik a kutya, így nem veszett el nyomtalanul a verseny után, még ha azon a rendezvényen csak messzebbről volt szerencsém megfigyelni és a gazdájával nem tudtam beszélgetni sem - ő volt a bíró azon a bizonyos versenyen.
Később néhány másik külfödi versenyen is találkoztam velük és még mielőtt kapcsoltam volna, hogy már megint ugyanazt a kutyát csodálom, újra és újra megnéztem magamnak.
Véletlenek nincsenek... azok után, hogy Jack-en több különböző alkalommal teljesen véletlen megakadt a szemem és mindannyiszor lenyűgözött, nem volt kérdéses számomra, hogy ezt a kant a kennelemben használni akarom! :-) Az a helyzet, hogy Rose kivételével bármelyik szukámra el tudtam volna képzelni, de végül Nell-re esett a választásom, hozzá passzol a legjobban fenotípusban és genotípusban is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy amikor feno- és genotípiusokról beszélek, nem küllemi adottságok síkján gondolkozom - bár mivel munkaképességre tenyésztek, talán ez nem is kérdés. :-)
Volt szerencsém Jack utódai közül találni olyat, aki Magyarországon él, valamint olyat is, akit többen is ismernek itthon, valamint testvérét is. Kiderült, sportolók körében is egy népszerű kutya/vonal, ami külön öröm volt számomra. S hogy végülis miért Nell lett a választott menyasszony: Jack is egy nagyon erős kisugárzású, határozott kutya, akivel következetesen kell bánni, azonban genotípusban mégis finomabb, természetes képességekkel rendelkező, jól kezelhető kutyák vannak és örökítés szempontjából úgy tűnik, ezt dominánsan hozza a vonal. Mivel Jess és Wish is alapvetően finomabb kutyák, náluk ezt már nem szeretném tovább erősíteni, kerülöm a lehetőségét a túlérzékenységnek. Hát a NELL :D az meg mint a fatuskó, na arra rá is fér, ha az erő és a bátorság megmarad, de kezelhetőségben kicsit finomodik utódaiban. :-) Mivel az ő vonalában is található érzékenyebb kutya, ha a fenotípusos és genotípusos tulajdonságokat egyaránt latba veszem, mindent összevetve úgy találtam, a párosításban minden potenciál megvan, hogy a számomra ideális típust létre hozzam ezzel az alommal: természetes erő és stílus, terhelhetőség, jó kezelhetőséggel, a fajtára jellemző elegendő, nem túlzott érzékenységgel. Hát aztán mint tudjuk, a tenyésztés egy szerencsejáték, a biológia nem kiszámítható. Remélem, cserebogár lesz majd belőlük és a számításaim be fognak jönni. Az alom törzskönyve mondhatni impozáns, kifejezetten tetszetős. Kiskutyát sajnos most nem fogok tudni megtartani, azonban a fenti ideálteremtésen :D kívül a párosítás célja fedezőkan előállítás (később Rose-ra szeretnék egy kant visszatenni az alomból), így kéretik a drukk kan kiskutyához, akinek meglesz az összes lába, füle-farka, mert leendő gazdája felé kifejezett elvárás lesz, hogy NE ivartalanítsa!
Zuzana a terelős körökben megszokott lazaság ellenére "nem vágta hozzám" a kanját, egy kis udvarlás, afféle násztánc előzte meg a végső megyegezést. :-) Természetesen minden szűrési eredményt prezentáltam, ezen kívül Nell családfáját a lehetőségekhez mérten minél jobban meg akarta ismerni, videókat kért a szukáról és végső soron a videók és a versenyeredmények hozták meg a sok szerelmes levél gyümölcsét. :-) :-) Őszintén szólva, már-már voltak olyan pillanataim, hogy a sok kérdéstől elment a kedvem az egésztől és kezdtem magam néha meggyőzni, hogy nem is olyan jó nekem ez a Jack, hogy ennyit pukedlizzek érte... Végül Zuzka igent mondott és részletezte a feltételeket, így aztán megegyeztünk és már csak a megfelelő időre kellett várni, hogy létre jöhessen az akció. :-) Utólag már tisztábban látom, a sok kérdésnek mi állt a valódi hátterében és végső soron amellett, hogy mindenben nagyon korrekt volt, személyes találkozásunkkor nagyon jól megértettük egymást mindenben. :-)
Zuzana egy dologhoz nagyon ragaszkodott az indulás előtt, mégpedig a progeszteron teszthez, Eleinte kicsit idegenkedtem ettől, sokan nem csinálnak és én is azt az álláspontot vallottam, hogy bízom én a matekban. Hát, azt kell mondjam, Zuzka volt a bölcsebb! Tizedik napon mérettem Nell-nek progeszteron szintet (hamarabb már nem tudtak időpontot adni, pedig vittem volna én már a kilencediken is...). Délben hívtak a rendelőből az eredménnyel, hogy a szukának 20 felett van a progeszteronja, ami annyit jelent, hogy minél előbb indulni kell a kanhoz és még ezen a napon be is kell fedeztetni, különben esélyesen üres marad! A dokinő azért felhívta a figyelmem, hogy vegyem számításba, hogy az alomszám így is alacsony lehet.
Nem szerettem volna téli almot Nell-nek és annyira rá voltam már erre készülve, hogy úgy döntöttem, nem teketóriázok. Azonnal csomagolni kezdtem, a gyerekeimért 4 órakor elmentem az óvodába, mivel segítségem nem volt, Ők is jöttek velem - és már indultunk is Brno mellé, Csehországba!
Nagyjából este 9 után nem sokkal érkeztünk meg. Pár percet szusszantak a kutyák, rövidke ismerkedés és már raktuk is őket össze. Nell egy igazi Hercegnő volt, hiába első fedezés, semmi sárkánykodás, semmi krokodil viselkedés. :-) Jack-kel mindketten kölcsönösen nagyon bejöttek egymásnak, Nell csak úgy pucsított neki, Jack pedig profin tette a dolgát. :-) A padló kicsit csúszott, emiatt volt némi bénázás, de végül minden gond nélkül megtörtént a fedezés. Másnap délután még megállt Nell, és bár lehet, hogy már felesleges volt, de ha már ott maradtunk másnap délutánig, ráfedeztettünk még egyet. Aztán még kimentünk Zuzana-ék birkáihoz egy röpke terelésre, ahol Nell a létező legrosszabb formáját mutatta :D :D de mindenkinek volt elegendő humorérzéke, betudtuk a hormonoknak. :-) Sajnos fotókat, videókat nem csináltam Jack-ről munka közben, mert a két gyerekem már nagyon fáradt és nyűgös volt, alig bírtam velük - az időjárás sajnos végig esős volt, ezért a napot Brno-ban plázázással, éttermezéssel ütöttük el, míg Zuzana dolgozott, de legalább a gyerekek is nagyon élvezték az utazás minden percét, még ha a végére eléggé el is fáradtak. :-) A távolság csak cca 330 km volt Bánktól, így másnap este már a saját ágyunkban pihentük ki az expresszre sikerült kalandot. :-)
Jöhet a várakozás időszaka, izgatottan várjuk az utazásunk eredményét! :-)
Nell, amíg bírja, dolgozni fog, a könnyű szüléshez fontos a jó kondíció!
Jack különleges kutya számomra. Egy versenyen láttam meg először segítő kutyaként. Ereje, stílusa és egész megjelenése pont az én ideálom, így persze, hogy felfigyeltem rá. Szerencsére tudtam azt is, kihez tartozik a kutya, így nem veszett el nyomtalanul a verseny után, még ha azon a rendezvényen csak messzebbről volt szerencsém megfigyelni és a gazdájával nem tudtam beszélgetni sem - ő volt a bíró azon a bizonyos versenyen.
Később néhány másik külfödi versenyen is találkoztam velük és még mielőtt kapcsoltam volna, hogy már megint ugyanazt a kutyát csodálom, újra és újra megnéztem magamnak.
Véletlenek nincsenek... azok után, hogy Jack-en több különböző alkalommal teljesen véletlen megakadt a szemem és mindannyiszor lenyűgözött, nem volt kérdéses számomra, hogy ezt a kant a kennelemben használni akarom! :-) Az a helyzet, hogy Rose kivételével bármelyik szukámra el tudtam volna képzelni, de végül Nell-re esett a választásom, hozzá passzol a legjobban fenotípusban és genotípusban is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy amikor feno- és genotípiusokról beszélek, nem küllemi adottságok síkján gondolkozom - bár mivel munkaképességre tenyésztek, talán ez nem is kérdés. :-)
Volt szerencsém Jack utódai közül találni olyat, aki Magyarországon él, valamint olyat is, akit többen is ismernek itthon, valamint testvérét is. Kiderült, sportolók körében is egy népszerű kutya/vonal, ami külön öröm volt számomra. S hogy végülis miért Nell lett a választott menyasszony: Jack is egy nagyon erős kisugárzású, határozott kutya, akivel következetesen kell bánni, azonban genotípusban mégis finomabb, természetes képességekkel rendelkező, jól kezelhető kutyák vannak és örökítés szempontjából úgy tűnik, ezt dominánsan hozza a vonal. Mivel Jess és Wish is alapvetően finomabb kutyák, náluk ezt már nem szeretném tovább erősíteni, kerülöm a lehetőségét a túlérzékenységnek. Hát a NELL :D az meg mint a fatuskó, na arra rá is fér, ha az erő és a bátorság megmarad, de kezelhetőségben kicsit finomodik utódaiban. :-) Mivel az ő vonalában is található érzékenyebb kutya, ha a fenotípusos és genotípusos tulajdonságokat egyaránt latba veszem, mindent összevetve úgy találtam, a párosításban minden potenciál megvan, hogy a számomra ideális típust létre hozzam ezzel az alommal: természetes erő és stílus, terhelhetőség, jó kezelhetőséggel, a fajtára jellemző elegendő, nem túlzott érzékenységgel. Hát aztán mint tudjuk, a tenyésztés egy szerencsejáték, a biológia nem kiszámítható. Remélem, cserebogár lesz majd belőlük és a számításaim be fognak jönni. Az alom törzskönyve mondhatni impozáns, kifejezetten tetszetős. Kiskutyát sajnos most nem fogok tudni megtartani, azonban a fenti ideálteremtésen :D kívül a párosítás célja fedezőkan előállítás (később Rose-ra szeretnék egy kant visszatenni az alomból), így kéretik a drukk kan kiskutyához, akinek meglesz az összes lába, füle-farka, mert leendő gazdája felé kifejezett elvárás lesz, hogy NE ivartalanítsa!
Zuzana a terelős körökben megszokott lazaság ellenére "nem vágta hozzám" a kanját, egy kis udvarlás, afféle násztánc előzte meg a végső megyegezést. :-) Természetesen minden szűrési eredményt prezentáltam, ezen kívül Nell családfáját a lehetőségekhez mérten minél jobban meg akarta ismerni, videókat kért a szukáról és végső soron a videók és a versenyeredmények hozták meg a sok szerelmes levél gyümölcsét. :-) :-) Őszintén szólva, már-már voltak olyan pillanataim, hogy a sok kérdéstől elment a kedvem az egésztől és kezdtem magam néha meggyőzni, hogy nem is olyan jó nekem ez a Jack, hogy ennyit pukedlizzek érte... Végül Zuzka igent mondott és részletezte a feltételeket, így aztán megegyeztünk és már csak a megfelelő időre kellett várni, hogy létre jöhessen az akció. :-) Utólag már tisztábban látom, a sok kérdésnek mi állt a valódi hátterében és végső soron amellett, hogy mindenben nagyon korrekt volt, személyes találkozásunkkor nagyon jól megértettük egymást mindenben. :-)
Zuzana egy dologhoz nagyon ragaszkodott az indulás előtt, mégpedig a progeszteron teszthez, Eleinte kicsit idegenkedtem ettől, sokan nem csinálnak és én is azt az álláspontot vallottam, hogy bízom én a matekban. Hát, azt kell mondjam, Zuzka volt a bölcsebb! Tizedik napon mérettem Nell-nek progeszteron szintet (hamarabb már nem tudtak időpontot adni, pedig vittem volna én már a kilencediken is...). Délben hívtak a rendelőből az eredménnyel, hogy a szukának 20 felett van a progeszteronja, ami annyit jelent, hogy minél előbb indulni kell a kanhoz és még ezen a napon be is kell fedeztetni, különben esélyesen üres marad! A dokinő azért felhívta a figyelmem, hogy vegyem számításba, hogy az alomszám így is alacsony lehet.
Nem szerettem volna téli almot Nell-nek és annyira rá voltam már erre készülve, hogy úgy döntöttem, nem teketóriázok. Azonnal csomagolni kezdtem, a gyerekeimért 4 órakor elmentem az óvodába, mivel segítségem nem volt, Ők is jöttek velem - és már indultunk is Brno mellé, Csehországba!
Nagyjából este 9 után nem sokkal érkeztünk meg. Pár percet szusszantak a kutyák, rövidke ismerkedés és már raktuk is őket össze. Nell egy igazi Hercegnő volt, hiába első fedezés, semmi sárkánykodás, semmi krokodil viselkedés. :-) Jack-kel mindketten kölcsönösen nagyon bejöttek egymásnak, Nell csak úgy pucsított neki, Jack pedig profin tette a dolgát. :-) A padló kicsit csúszott, emiatt volt némi bénázás, de végül minden gond nélkül megtörtént a fedezés. Másnap délután még megállt Nell, és bár lehet, hogy már felesleges volt, de ha már ott maradtunk másnap délutánig, ráfedeztettünk még egyet. Aztán még kimentünk Zuzana-ék birkáihoz egy röpke terelésre, ahol Nell a létező legrosszabb formáját mutatta :D :D de mindenkinek volt elegendő humorérzéke, betudtuk a hormonoknak. :-) Sajnos fotókat, videókat nem csináltam Jack-ről munka közben, mert a két gyerekem már nagyon fáradt és nyűgös volt, alig bírtam velük - az időjárás sajnos végig esős volt, ezért a napot Brno-ban plázázással, éttermezéssel ütöttük el, míg Zuzana dolgozott, de legalább a gyerekek is nagyon élvezték az utazás minden percét, még ha a végére eléggé el is fáradtak. :-) A távolság csak cca 330 km volt Bánktól, így másnap este már a saját ágyunkban pihentük ki az expresszre sikerült kalandot. :-)
Jöhet a várakozás időszaka, izgatottan várjuk az utazásunk eredményét! :-)
Nell, amíg bírja, dolgozni fog, a könnyű szüléshez fontos a jó kondíció!