A kölyök élete már a fogantatás pillanatában megkezdődik, így fontosnak tartom, hogy a fedeztetésre készülve a szuka már hónapokkal megelőzően megfelelő egészségi állapotban és kondícióban legyen, bár ez egy munkakutya esetében egyébként is természetes.
A vemhes szukát folyamatosan munkában tartjuk, a vemhesség előrehaladásának megfelelő terheléssel, mert az eltunyulás hátrányosan befolyásolná a szülést. A szukát a 40. napon féregtelenítjük és a szülés előtt legalább 1 héttel beköltöztetjük a házba. Az elletőláda egy félreeső sarokban vagy külön szobában van elhelyezve, ahol a szukának és később a kiskutyáknak nyugalma lehet, ugyanakkor a családi élet szokásos zajai megalapozzák a korai szocializációt.
A kölykök életük első 3-4 hetét (időjárás függvényében) a házban, az elletőládában töltik. Az élettel járó normális zajok elegendő szocializációt nyújtanak abban, amire eddig a korukig szükségük van (gyerekek, háztartási gépek, porszívó stb. zaja). Szemük kinyílása után egyre gyakrabban vesszük ki őket anyjuk és testvéreik közül egy kis simogatásra, játékra, finom dögönyözésre, azonban alap esetben nem alkalmazunk semmilyen hangzatos stimulációs és szocializációs programot. Vallom, hogy a legjobb kölyök-teszt a gondos, figyelmes tenyésztő és az élettel járó normális zaj-ingerek, a rendszeres simogatás, érintés, a velük való játék, a kölykök fejlődésének és viselkedésének folyamatos figyelemmel kísérése éppen elegendő mind szocializációjukhoz, mind karakterük megismeréséhez.
3 hetes koruktól megismertetjük őket a szilárd táplálékkal.
Az időjárás függvényében 3-4 hetes korban anyjukkal együtt kikerülnek a szabadba egy számukra fenntartott 40 négyzetméteres udvarba, mely a lakóházzal és a kennelsorral közvetlen kapcsolatban van, a vendégparkoló mellett, így a kiskutyák folyamatosan szem előtt vannak nem csak számunkra, de az idősebb kutyáinkkal is bármikor össze tudjuk engedni őket, valamint a vendégforgalom folyamatossága is biztosítja az elegendő ingerkörnyzetet és a szocializáció alapjait. A későbbi szobatisztaság megalapozásához tökéletesen elegendő ez az udvar, a kölykök többnyire egy helyre piszkítanak és mivel a korai időszakban nincsenek zárt tartásban, gyakorlatilag magától alakul ki a szobatisztaságra való hajlam, a gazdiktól nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk. A szomszédos kennel soron folyamatos, de biztonságos kapcsolatba kerülnek a falka többi tagjával és fejlettségüknek megfelelően fokozatosan, direkt kapcsolatban is megismertetjük őket az összes falkataggal. Itt az eddigieken kívül a kiskutyák újabb ingerekkel kerülnek kapcsolatba. Falkánkról elmondható a nagyon kiegyensúlyozott falkadinamika, valamint a falkatagok nagyobb része tapasztalt tenyészszuka, így tökéletes alapokat tudnak nyújtani a kiskutyáknak a más kutyákkal való szocializációs alapokba. A kölykök felnőtt kutyákhoz való viszonyába sosem avatkozunk bele, ezt meghagyjuk a felnőtt kutyáknak, akik a legjobb oktatók a határok kijelölésében, a kommunikáció elsajátításának alapozásában. A ház mellé beálló gépjárművek, a fűnyíró, barkácsolási munkákkal járó hanghatások olyan ingerkörnyezetet biztosítanak, mely mellett már nem tartjuk egyéb kölyökstimulációs programok alkalmazásának szükségességét. Természetesen az emberrel való folyamatos kapcsolat, a velük való játék, karakterük kibontakozásának gondos megfigyelése továbbra is fontos része nevelésüknek. Megismertetjük őket a huzijátékkal, labdával, a gyerekek is sokat játszanak velük, így kiskutyáinkról elmondható, hogy kifejezetten gyerekbarátak, s mivel gyerekeim közöttük, velük nőnek fel és maguk is tiszteletben tudják tartani a kiskutyák határait, így kiskutyáink gyerekekhez való viszonya nagyon jó alapokról indul.
A kiskutyák 8 hetes kortól költözhetnek új otthonukba koruknak megfelelő oltással, 2 hetes kortól 2 hetente ismételt féreghajtással, a fentiekben ismertetett szocializáltsággal.
Nem célom a kiskutyák veleszületett karakterét elnyomni azáltal, hogy 9-10 hetes korukra túlzottan "meg vannak csinálva" és egyúttal vallom, hogy a kölyökkutya vásárlásánák pont az az egyik szépsége, hogy egy nyers kiskutyából a leendő gazdi a saját szájíze és céljai szerint formálja meg a kölyköt.
A working border collie élete első 4-6 hónapjában kifejezetten érzékeny lehet (mely egyébként is jellegzetessége ezeknek a kutyáknak, gondoljuk csak végig az eredeti hasznosítási célt – nagy távolságról is tökéletes precizitással kell a juhokra és a gazda kívánságára reagálnia, miközben szükség esetén a gazda elvárásaival összehangoltan, önálló döntéseire is hagyatkoznia kell, elbírva a mentális nyomást, terhelést). Ezért a kiskutya megismertetése a nagyvilág ingereivel túlságosan direkt módon vagy túlzásba víve kifejezetten káros is lehet, mely pont az ellenkező hatást válthatja ki a kölyökből, fokozva az idegen ingerekre való figyelmet, reagálást, valamint az idegen emberekkel és/vagy kutyákkal való bizalmatlanságot. (Nyilván való, hogy az ily módon végzett „szocializáció” a kutya bezárkózásához, saját világába való beszűküléséhez, túlzott érzékenyzékenységgel való reagáláshoz (manapság divatos szóval élve "reaktivitásához") vagy agresszió megjelenéséhez vezethet.) A fajtajelleg figyelembevételével hosszú távon célravezetőbb a kutyának megadni mindenhez az időt és különösebb felhajtás nélkül egyszerűen csak élni vele együtt a jól megszokott életet, biztosítva számára a megfelelő szellemi és fizikai aktivitást, miközben a gazda nem az ingerekkel, idegenekkel való direkt megismertetésre, hanem a kutyájával való bizalom felépítésére, a kapcsolatépítésre helyezi a hangsúlyt a rangsorviszonyok helyes felállításán keresztül! Még ha ez ellentmondásosan is hangzik, a valóság az, hogy a közömbösítés ezeknél a kutyáknál nem a „direkt szocializáción”, hanem a gazdával való bizalmi kapcsolaton alapszik!
Manapság – különösen a kontinensen – már viszonylag kevés ember vásárol kutyát kifejezetten terelési célra (aminek ellenére fontos, hogy a fajta eredeti értékeit és vérvonalait megőrizzük!). A modern kutyás sportok valamilyen szinten azt a célt is hivatottak szolgálni, hogy a gazdák kutyáikat foglalkoztatni tudják, hiszen ez egy munkakutyának alapvető, elemi igénye. Ezért gyakorlatilag bármely kutyás sport alkalmas arra, hogy eredeti munkája helyett feladatot adjon a kutyának. A working border collie esetében azonban célszerű kifejezetten olyan tevékenységet választani, amely nem csak testét, de agyát is megtornáztatja, mert ezeknek a kutyáknak csak így biztosítható az elégedettsége és kiegyensúlyozottsága. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy munkavonalú border collie-nak mennyire fontos a rendszeres mozgás és a tanítás szükségessége – legjobb, ha a kettőt egymással kombinálva tudjuk megadni számára. A napi több órás, gondolkodás nélküli rohanásnál sokkal fontosabb a többször kevesebb, de intenzív, minőségi módon eltöltött idő, mely során a kutya tanulási, szellemi igényei is kielégítésre kerülnek. Mindezek tükrében sokkal fontosabbnak tartom, hogy kutyáim olyan gazdikhoz kerüljenek, akik mindezeket az igényeket ki tudják elégíteni - és ehhez nem szükséges élsportra, versenyzésre törekedni, tökéletesen elég, ha a kutyában egy olyan társat keresnek, akivel tartalmasan és egészségesen tölthetik szabadidejüket.
A munkakutya alapvető tulajdonsága, hogy folyton csinálnia kell valamit, ezért a tartása során célszerű figyelemmel lenni arra, ha lehetőséget kap, hogy saját magát foglalkoztassa, az ilyen önjutalmazó tevékenységek a gazdáknak leggyakrabban kifejezetten bosszantók, a kutyára nézve pedig mentálisan és fizikailag is károsak lehetnek. A legkülönbözőbb viselkedésproblémák jelenhetnek meg: falevelek, madarak, árnyékok kergetése, a kert felásása, rombolása, indokolatlan és túl sok ugatás, túlzott érzékenység a környezeti ingerekre, szökés stb. Valamint a túlzott szabadság a kutya-gazda kapcsolatra is árnyékot vethet a kötődés mélységében, valamint a kutya együttműködő készségében, megfelelni akarásában, motiválhatóságának tekintetében. Ennek figyelembe vételével a working border collie szabadon, kertben tartása meggondolandó – a lakásban vagy kennelben tartásuk praktikusabbnak bizonyul és mind az őshazájában, mind a nemzetközi gyakorlatban ez az elterjedtebb. Nem igaz azonban, hogy a munkakutya nem képes a nyugalomra. Ennek és kiegyensúlyozottságának viszont alapfeltétele a megfelelő tartási körülmények biztosítása: a kutyának megfelelő nyugodt, zárt tartási hely biztosítása (lakás, box vagy kennel), több kutya együttes tartása esetén pedig fontos megoldani, hogy a kutyák külön zárhatók legyenek és felügyelet nélkül ne legyenek egymással szabadon hagyva; valamint a bizalmon alapuló, harmonikus kutya-gazda kapcsolat helyesen leosztott rangsorviszonyokkal, és a kutya mentális- és fizikai igényeinek rendszeres kielégítése, melyre a fentebb leírtak értelmében bármely modern kutyás sport alkalmas, versenyzési ambíciók nélkül is.
Mindezen tulajdonságainak figyelembevételével nagyszerű társ és igen, akár családi kutya is válhat belőle. A vele való élet egy olyan életforma, mely rengeteg gazdag élményt és örömet okozhat, hiszen egy working border collie intelligeciája, megfelelni akarása páratlan és csodálatra méltó, az embert örökre rabul ejteni képes.
A vemhes szukát folyamatosan munkában tartjuk, a vemhesség előrehaladásának megfelelő terheléssel, mert az eltunyulás hátrányosan befolyásolná a szülést. A szukát a 40. napon féregtelenítjük és a szülés előtt legalább 1 héttel beköltöztetjük a házba. Az elletőláda egy félreeső sarokban vagy külön szobában van elhelyezve, ahol a szukának és később a kiskutyáknak nyugalma lehet, ugyanakkor a családi élet szokásos zajai megalapozzák a korai szocializációt.
A kölykök életük első 3-4 hetét (időjárás függvényében) a házban, az elletőládában töltik. Az élettel járó normális zajok elegendő szocializációt nyújtanak abban, amire eddig a korukig szükségük van (gyerekek, háztartási gépek, porszívó stb. zaja). Szemük kinyílása után egyre gyakrabban vesszük ki őket anyjuk és testvéreik közül egy kis simogatásra, játékra, finom dögönyözésre, azonban alap esetben nem alkalmazunk semmilyen hangzatos stimulációs és szocializációs programot. Vallom, hogy a legjobb kölyök-teszt a gondos, figyelmes tenyésztő és az élettel járó normális zaj-ingerek, a rendszeres simogatás, érintés, a velük való játék, a kölykök fejlődésének és viselkedésének folyamatos figyelemmel kísérése éppen elegendő mind szocializációjukhoz, mind karakterük megismeréséhez.
3 hetes koruktól megismertetjük őket a szilárd táplálékkal.
Az időjárás függvényében 3-4 hetes korban anyjukkal együtt kikerülnek a szabadba egy számukra fenntartott 40 négyzetméteres udvarba, mely a lakóházzal és a kennelsorral közvetlen kapcsolatban van, a vendégparkoló mellett, így a kiskutyák folyamatosan szem előtt vannak nem csak számunkra, de az idősebb kutyáinkkal is bármikor össze tudjuk engedni őket, valamint a vendégforgalom folyamatossága is biztosítja az elegendő ingerkörnyzetet és a szocializáció alapjait. A későbbi szobatisztaság megalapozásához tökéletesen elegendő ez az udvar, a kölykök többnyire egy helyre piszkítanak és mivel a korai időszakban nincsenek zárt tartásban, gyakorlatilag magától alakul ki a szobatisztaságra való hajlam, a gazdiktól nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk. A szomszédos kennel soron folyamatos, de biztonságos kapcsolatba kerülnek a falka többi tagjával és fejlettségüknek megfelelően fokozatosan, direkt kapcsolatban is megismertetjük őket az összes falkataggal. Itt az eddigieken kívül a kiskutyák újabb ingerekkel kerülnek kapcsolatba. Falkánkról elmondható a nagyon kiegyensúlyozott falkadinamika, valamint a falkatagok nagyobb része tapasztalt tenyészszuka, így tökéletes alapokat tudnak nyújtani a kiskutyáknak a más kutyákkal való szocializációs alapokba. A kölykök felnőtt kutyákhoz való viszonyába sosem avatkozunk bele, ezt meghagyjuk a felnőtt kutyáknak, akik a legjobb oktatók a határok kijelölésében, a kommunikáció elsajátításának alapozásában. A ház mellé beálló gépjárművek, a fűnyíró, barkácsolási munkákkal járó hanghatások olyan ingerkörnyezetet biztosítanak, mely mellett már nem tartjuk egyéb kölyökstimulációs programok alkalmazásának szükségességét. Természetesen az emberrel való folyamatos kapcsolat, a velük való játék, karakterük kibontakozásának gondos megfigyelése továbbra is fontos része nevelésüknek. Megismertetjük őket a huzijátékkal, labdával, a gyerekek is sokat játszanak velük, így kiskutyáinkról elmondható, hogy kifejezetten gyerekbarátak, s mivel gyerekeim közöttük, velük nőnek fel és maguk is tiszteletben tudják tartani a kiskutyák határait, így kiskutyáink gyerekekhez való viszonya nagyon jó alapokról indul.
A kiskutyák 8 hetes kortól költözhetnek új otthonukba koruknak megfelelő oltással, 2 hetes kortól 2 hetente ismételt féreghajtással, a fentiekben ismertetett szocializáltsággal.
Nem célom a kiskutyák veleszületett karakterét elnyomni azáltal, hogy 9-10 hetes korukra túlzottan "meg vannak csinálva" és egyúttal vallom, hogy a kölyökkutya vásárlásánák pont az az egyik szépsége, hogy egy nyers kiskutyából a leendő gazdi a saját szájíze és céljai szerint formálja meg a kölyköt.
A working border collie élete első 4-6 hónapjában kifejezetten érzékeny lehet (mely egyébként is jellegzetessége ezeknek a kutyáknak, gondoljuk csak végig az eredeti hasznosítási célt – nagy távolságról is tökéletes precizitással kell a juhokra és a gazda kívánságára reagálnia, miközben szükség esetén a gazda elvárásaival összehangoltan, önálló döntéseire is hagyatkoznia kell, elbírva a mentális nyomást, terhelést). Ezért a kiskutya megismertetése a nagyvilág ingereivel túlságosan direkt módon vagy túlzásba víve kifejezetten káros is lehet, mely pont az ellenkező hatást válthatja ki a kölyökből, fokozva az idegen ingerekre való figyelmet, reagálást, valamint az idegen emberekkel és/vagy kutyákkal való bizalmatlanságot. (Nyilván való, hogy az ily módon végzett „szocializáció” a kutya bezárkózásához, saját világába való beszűküléséhez, túlzott érzékenyzékenységgel való reagáláshoz (manapság divatos szóval élve "reaktivitásához") vagy agresszió megjelenéséhez vezethet.) A fajtajelleg figyelembevételével hosszú távon célravezetőbb a kutyának megadni mindenhez az időt és különösebb felhajtás nélkül egyszerűen csak élni vele együtt a jól megszokott életet, biztosítva számára a megfelelő szellemi és fizikai aktivitást, miközben a gazda nem az ingerekkel, idegenekkel való direkt megismertetésre, hanem a kutyájával való bizalom felépítésére, a kapcsolatépítésre helyezi a hangsúlyt a rangsorviszonyok helyes felállításán keresztül! Még ha ez ellentmondásosan is hangzik, a valóság az, hogy a közömbösítés ezeknél a kutyáknál nem a „direkt szocializáción”, hanem a gazdával való bizalmi kapcsolaton alapszik!
Manapság – különösen a kontinensen – már viszonylag kevés ember vásárol kutyát kifejezetten terelési célra (aminek ellenére fontos, hogy a fajta eredeti értékeit és vérvonalait megőrizzük!). A modern kutyás sportok valamilyen szinten azt a célt is hivatottak szolgálni, hogy a gazdák kutyáikat foglalkoztatni tudják, hiszen ez egy munkakutyának alapvető, elemi igénye. Ezért gyakorlatilag bármely kutyás sport alkalmas arra, hogy eredeti munkája helyett feladatot adjon a kutyának. A working border collie esetében azonban célszerű kifejezetten olyan tevékenységet választani, amely nem csak testét, de agyát is megtornáztatja, mert ezeknek a kutyáknak csak így biztosítható az elégedettsége és kiegyensúlyozottsága. Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy egy munkavonalú border collie-nak mennyire fontos a rendszeres mozgás és a tanítás szükségessége – legjobb, ha a kettőt egymással kombinálva tudjuk megadni számára. A napi több órás, gondolkodás nélküli rohanásnál sokkal fontosabb a többször kevesebb, de intenzív, minőségi módon eltöltött idő, mely során a kutya tanulási, szellemi igényei is kielégítésre kerülnek. Mindezek tükrében sokkal fontosabbnak tartom, hogy kutyáim olyan gazdikhoz kerüljenek, akik mindezeket az igényeket ki tudják elégíteni - és ehhez nem szükséges élsportra, versenyzésre törekedni, tökéletesen elég, ha a kutyában egy olyan társat keresnek, akivel tartalmasan és egészségesen tölthetik szabadidejüket.
A munkakutya alapvető tulajdonsága, hogy folyton csinálnia kell valamit, ezért a tartása során célszerű figyelemmel lenni arra, ha lehetőséget kap, hogy saját magát foglalkoztassa, az ilyen önjutalmazó tevékenységek a gazdáknak leggyakrabban kifejezetten bosszantók, a kutyára nézve pedig mentálisan és fizikailag is károsak lehetnek. A legkülönbözőbb viselkedésproblémák jelenhetnek meg: falevelek, madarak, árnyékok kergetése, a kert felásása, rombolása, indokolatlan és túl sok ugatás, túlzott érzékenység a környezeti ingerekre, szökés stb. Valamint a túlzott szabadság a kutya-gazda kapcsolatra is árnyékot vethet a kötődés mélységében, valamint a kutya együttműködő készségében, megfelelni akarásában, motiválhatóságának tekintetében. Ennek figyelembe vételével a working border collie szabadon, kertben tartása meggondolandó – a lakásban vagy kennelben tartásuk praktikusabbnak bizonyul és mind az őshazájában, mind a nemzetközi gyakorlatban ez az elterjedtebb. Nem igaz azonban, hogy a munkakutya nem képes a nyugalomra. Ennek és kiegyensúlyozottságának viszont alapfeltétele a megfelelő tartási körülmények biztosítása: a kutyának megfelelő nyugodt, zárt tartási hely biztosítása (lakás, box vagy kennel), több kutya együttes tartása esetén pedig fontos megoldani, hogy a kutyák külön zárhatók legyenek és felügyelet nélkül ne legyenek egymással szabadon hagyva; valamint a bizalmon alapuló, harmonikus kutya-gazda kapcsolat helyesen leosztott rangsorviszonyokkal, és a kutya mentális- és fizikai igényeinek rendszeres kielégítése, melyre a fentebb leírtak értelmében bármely modern kutyás sport alkalmas, versenyzési ambíciók nélkül is.
Mindezen tulajdonságainak figyelembevételével nagyszerű társ és igen, akár családi kutya is válhat belőle. A vele való élet egy olyan életforma, mely rengeteg gazdag élményt és örömet okozhat, hiszen egy working border collie intelligeciája, megfelelni akarása páratlan és csodálatra méltó, az embert örökre rabul ejteni képes.